Jelentősen, 30-46%-kal tovább estek a tegnapi EKR-aukción a hitelesített energiamegtakarítások (HEM) árai a novemberi, szintén komoly áresést hozó aukcióhoz képest, így az ingyenes padlásszigetelési program már abszolút nem éri meg a kivitelezőknek, de a Portfolio piaci információi szerint rövidesen jöhet a "feltámadás". Információink szerint ugyanis az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR) érdemi szigorítás várható, így a HEM-ek iránti kereslet felpöröghet, ami a tőzsdei értékesítési árak újbóli emelkedéséhez is hozzájárulhat, és így újraindulhat az ingyenes padlásszigetelési program.
Az Európai Bizottság 2027-től szigorította volna a forgalomba hozható fatüzelésű kályhák és fűtőtestek károsanyag-kibocsátási előírásait, de a környezet-, illetve egészségvédelmi megfontolásokon alapuló elképzelések kedvezőtlen politikai és szakmai fogadtatása miatt egyelőre elhalasztotta a tervezet nyilvános prezentálását az Euractiv értesülései szerint. Az iparág szerint az ökodizájn-szabályozás már eddig is a fatüzelésű kályhák technológiájának fejlődését eredményezte, csökkentve a károsanyag-kibocsátásukat is, de a szigorítás jelen formájában már kontraproduktív lenne.
A mesterséges intelligencia (AI) a 21. század legnagyobb dobásának tűnik: új, forradalmi utakat nyit a tudomány, az ipar és a mindennapi élet területén egyaránt. Az energiaipar sem maradhat ki ebből a gyorsuló fejlődésből, sőt, az AI már most elképesztő eredményeket hoz a kutatás-fejlesztésben, a termelés optimalizálásában és a költségek csökkentésében. Hogyan lesznek hatékonyabbak az akkumulátorok? Felgyorsíthatja-e az AI a tesztelési folyamatokat? Milyen szerepe lehet a gigantikus adatbázisoknak és digitális ikreknek az áttörő innovációk születésében? A következő évtized választ adhat ezekre a kérdésekre, és nem túlzás azt állítani, hogy a tét óriási: az AI segítségével a tiszta energia forradalma új lendületet vehet.
A napelemek folyamatosan csökkenő ára a globális energiaátmenet egyik legnagyobb sikertörténete. Azonban a gyártók számára ez egyben kihívás is: hogyan lehet üzletileg fenntartható módon működni egy olyan piacon, ahol az árverseny egyre élesebb? A világ egyik vezető napelemgyártója több lehetőséget is vizsgál: opcióként merül fel a vertikális integráció, de az is lehetséges, hogy a növekedés kulcsa az innovatív termékekben vagy a zöld hidrogén piacában rejlik - számol be a Financial Times.
Meghaladta az ötezret a vállalati elektromos autó programra beérkezett kérelmek száma - közölte az Energiaügyi Minisztérium Facebook oldalán. A márkák versenyét továbbra is a kínai BYD vezeti fölényesen, míg a második helyen az amerikai versenytársa követi.
A világ áramfogyasztása évente 4%-kal nőhet 2027-ig, azaz gyorsabban, mint az előző években, mivel az ipari felhasználás növekedése, illetve a légkondicionálás, az elektromos járművek és az adatközpontok terjedése mind felfelé hajtja a keresletet – fogalmazta meg átfogó előrejelzését pénteken nyilvánosságra hozott elemzésében a Nemzetközi Energia Ügynökség. Az áramfogyasztás növekedésének döntő része, 85%-a várhatóan a feltörekvő piacok keresletnövekedéséből adódik, elsősorban a kínai fogyasztás növekedéséből, de az IEA arra hívja fel a figyelmet, hogy a fejlett gazdaság döntéshozóinak is érdemes résen lennie, mert ott is ugorhat a fogyasztás. Az EU-ban is megmozdul majd valami, az IEA szerint az energiaválság miatti érdemi áramfogyasztás esés után 2027-ig oda visszaemelkedhet a fogyasztás, ahol 2021-ben volt.
A klímaváltozás hatásai térségtípusonként különböző módon jelennek meg Magyarországon is, ezért a területi/térségi szempontokat célszerű a klímapolitikába is beemelni, különösen a szélsőséges időjárási körülményekhez való alkalmazkodásra tekintettel. Ezzel együtt e szempontok jelenleg alig vagy egyáltalán nincsenek jelen az ágazatok alkalmazkodási irányvonalában, stratégiafejezeteiben és a klímapolitikai alkalmazkodási tervdokumentumok általános szemléletében, illetve tartalmi elemeiben egy új tanulmány szerint.
Két EU-pályázat is megnyílik holnap, február 14-én pénteken, amelyek a korszerű informatikai eszközök, megoldások elterjesztésével támogatják az önkormányzatok energiagazdálkodását és a zöldenergia hatékonyabb hasznosítását – hívja fel a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium.
"Nincs napirenden" az uniós gázárplafon bevezetése – jelezte egy névtelen uniós tisztviselő a Politico-nak azután, hogy tegnap a Financial Times megszellőztette a potenciális tervet és a szakmai szervezetek aggályairól szóló levelet is. Közben a Reuters arról értesült, hogy ma az uniós tagállamok tárgyalni fognak a kötelező gáztároló feltöltési célok esetleges lazításáról, és a keretrendszer kinyújtásáról. Ez a tegnapi és ma reggeli esés után a gázárak további markáns csökkenését is elindíthatja, ha azt látják a piaci szereplők, hogy nem kell a tagállamoknak bizonyos hónapokra előre meghatározott szintekre "bármi áron" feltölteniük a tárolóikat, hanem a célok csak önkéntes jellegűek lennének.
A kormány 2024-ben elfogadta a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT), amelyben hazánk energiaimportnak való kitettsége elleni intézkedésként a hazai földgáz- és kőolaj-kitermelés felpörgetését is célul tűzte ki. Ennek megvalósítása tulajdonképpen már 2022 óta zajlik. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása ma itthon többségében a földgáz- és kőolajfogyasztás mértékétől függ, tehát annak szintjét mindenképp csökkenteni szükséges. Az már ennél összetettebb kérdés, hogy amíg van földgáz- és kőolajfogyasztás Magyarországon, addig annak kitermelése hol és hogyan történjen?
Felgyorsultak az események: egy-egy EU-s jogszabályi változás vagy új rendelkezés, országok és iparágak piacait forgathatja fel és terelheti új irányok felé, különösen akkor, ha ezek az új szabályok a zöld átmenet érdekében lépnek hatályba. Már a 2024-es év sem volt eseménymentes, de 2025 is tartogathat még meglepetéseket. Milyen összefüggés van az EU emissziókereskedelmi rendszere és a tengeri szállítmányozási költségek várható növekedése között? Veszélybe kerültek a klímacélok az energiaárak mérséklődésével? Mennyi pénzt kaphat csak Magyarország az EU Modernizációs Alapjából a megújuló energiára való átállásra? Mi fogja vissza az ígéretes zöld technológiákat, és melyek azok, amikre érdemes 2025-ben odafigyelnünk? Az EU-s jogszabályi háttér, az energiapiac, a kibocsátáskereskedelmi piac, a technológiai fejlődés és a forrásszerzés összefüggéseiről kérdeztük Papp Bernadettet, a Pact Capital szenior piaci elemzőjét.
Izgalmas lehetőség nyílik a vállalati energiabeszerzéssel, felhasználással, megújuló energiatermelési megoldásokkal foglalkozó szakemberek és piaci szereplők számára! A Portfolio 2025. április 8-án rendezi meg a Vállalati Energiamenedzsment 2025 konferenciát a budapesti Marriott Hotelben. Ez az esemény kiváló alkalom lesz a legújabb trendek és gyakorlatok megismerésére. A részletes program és a regisztráció elérhető a konferencia weboldalán. Ne maradjon le a korai regisztrációs kedvezményről!
Alig egy hónap múlva, március 6-án rendezzük meg az első Portfolio Green Transition & ESG konferenciát. A rendezvény célja, hogy gyakorlati útmutatást nyújtson a vállalatok számára a zöld átállás megvalósításához és az ESG témában felmerülő jogszabályi, riportálási, stratégiakészítési kérdésekben. Regisztráljon most és legyen részese a fenntartható jövő alakításának!
A fogyasztói termékek javításának ösztönzése és élettartamuk meghosszabbítása céljából irányelveket fogadott el az Európai Unió, amelyek a közeljövőben, 2026-tól jelentős változásokat hoznak a kereskedelemben. A bevezetésre kerülő új irányelvek értelmében a gyártóknak például kötelező lesz a fogyasztók kérésére a termékeiket ingyenesen vagy kedvező áron megjavítani.
Az európai ipar teljesítménye gyengélkedik, a gazdasági környezet egyre kiszámíthatatlanabb és a vállalatoknak folyamatosan új kihívásokkal kell szembenézniük. A hatékonyság növelése, az energiafelhasználás optimalizálása és az ipari digitalizáció kulcsszerepet játszhatnak a versenyképesség növelésében. A Portfolio Jeránek Tamást, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatóját évértékelő nagyinterjúban kérdezte az ipar előtt álló akadályokról, sikeres nemzetközi projektekről, a vállalat üzleti eredményeiről, illetve, arról, hogy hogyan tud egy vállalat egy szoftver segítségével hiteles információkhoz jutni a beszállítói karbonlábnyomáról.
A globális trendekkel összhangban teljesítenek a vezető magyarországi vállalatok a fenntarthatósági jelentéstétel területén. 2024-ben több mint háromnegyedük tett közzé ilyen beszámolót. Ez megfelel a világátlagnak, ha pedig a karbonkibocsátási célok közzétételét vagy a lényegességi felmérés gyakorlatát nézzük, ott akár az átlag felett is teljesítenek ezek a cégek – állapítja meg elemzésében a KPMG. Kiderült az is, hogy a 100 vezető magyarországi cég közül a legmagasabb jelentéstételi arányt egyebek mellett az autóiparban és a gyógyszeriparban érték el a vállalatok.
"Egy új világrendet takar" az, amit Magyarországon is látunk, miszerint a globális ellátási láncok újragondolása miatt "beindult egy nagyon energiaintenzív iparosodás, legfőképp az akkumulátorgyáraknak köszönhetően" – vázolta a globális megatrendeket körbejáró exkluzív Portfolio-interjúban Hajós Balázs. A Schneider Electric értékesítési igazgatója úgy látja, hogy a nagy külföldi működőtőke befektetésekkel járó folyamat "mindenképpen lehetőséget jelent Magyarországnak", de az egyedi, hogy ezen beruházások túlnyomó része Kínából érkezik, és "ezek a kínai gyárak a várakozásokkal ellentétben egyelőre szinte mindent Kínából hoznak", így "egyelőre nem látszik", hogy ezekbe hogyan tud bekapcsolódni akár egy globális gyártócég, akár egy magyar kkv. Ezzel együtt Hajós Balázs azt látja, hogy az elektrifikáció és a digitalizáció, amelyek elvezetnek a fenntarthatósághoz, rengeteg üzleti lehetőséget is kínálnak a Schneider Electric számára olyan megatrendekben, mint például a városi elektromos autótöltési hálózat fejlesztése, a városiasodással járó elektrifikációs és hálózatfejlesztési igény, továbbá a zöldenergia termelésének és tárolásának okos menedzsmentje. Arra a Magyarországon várható trendre is felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia aktív felhasználásával párhuzamosan az adatközpontok közel fele a végpontokon fog elhelyezkedni, így ez az energiafelhasználási folyamatokban jelentős változásokat fog okozni.
Európa gazdaságilag életképes szárazföldi szélenergia-potenciálja megkétszereződött 2018 óta a turbinatechnológia fejlődésének és a lehetséges telepítési területeket meghatározó, a lakott területek határától számított (védő)távolságok általános csökkentésének köszönhetően - derül ki egy új uniós kutatásból. Magyarország a 8-9. legjobb adottságokkal rendelkezik a 27 tagú Európai Unióban.
Válasz véleménycikk Vargha Márk Portfolio-ban megjelent írására: Napjaink ökológiai válságának egyik legfőbb tanulsága, hogy a természetet nem kizárólag a gazdasági vagy jogi értelemben vett „tulajdonként” kellene kezelnünk. Ebben a válasz véleménycikkben azt vizsgálja meg a szerző, hogy miként bővíthető a jogalanyiság fogalma olyan új szempontokkal, amelyek a biotikus közösségeknek is önértéket tulajdonítanak. Arra igyekszik rámutatni, hogy a természeti elemek, az élőhelyek és az azokban részt vevő emberi és nem-emberi lények is részesülhetnének bizonyos jogokban, s ezzel új utat nyithatnánk az ökológiai válság kezelésében.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.
